Keresztelő

Református hitünk szerint két sákramentumot rendelt el Isten: a keresztséget és az úrvacsorát. Ezeknek a szerepe az, hogy „általuk az evangélium ígéretét még jobban megértesse és megpecsételje” – fogalmazza meg a Heidelbergi Káté.

Az evangéliumok tanítása szerint először János keresztelt a Jordán folyó vizében. Ő Jézus Krisztust is megkeresztelte. Majd Máté evangélium szerint Jézus Krisztus küldte a tanítványait „Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.”

A Második Helvét Hitvallás szerint a keresztség azt jelenti, hogy „beíratni, felavattatni és felvétetni Isten fiainak szövetségébe, családjába és örökségébe; sőt már most Isten nevével Isten gyermekeinek neveztetni, továbbá a bűnök szennyétől megtisztulni és Isten gazdag kegyelmével új és szeplőtelen életre megajándékoztatni.”.

Gyermekek keresztelése:

Gyermekük keresztelését egyháztagjaink kérhetik. Ha valaki más gyülekezethez tartozik, akkor igazolnia kell az ottani egyháztagságot. Más gyülekezethez tartozó gyermeket keresztelése előtt kérjük a családot, hogy az illetékes lelkipásztornak a keresztelőhöz hozzájáruló nyilatkozatát kérjék ki.

A keresztelés előtt az anyakönyvezéshez szükséges egy adatlap kitöltése, amely a honlapunkról – kisvacref.hu – letölthető a Hivatal menü Dokumentumok almenüjéből. A keresztelés időpontja kapcsán mindenképp szükséges a gyülekezet lelkipásztorával való előzetes egyeztetés, mert lehetnek olyan istentiszteleti alkalmak, amelyeken nem keresztelünk (pl.: úrvacsoraosztáskor, vagy más ünnepi alkalomkor).

Egyházközségünkben a keresztelés sákramentumának a kiszolgáltatása az istentiszteletünk második felében (az istentisztelet folytatásaként) történik a gyülekezet jelenlétében.

A gyülekezet a 329. dicséret második versének éneklésével köszönti a családot, akik a gyermeküket hozták keresztelni. Ezt követően a vasárnapi iskolásaink egy dallal szintén köszöntik egyházközségünk leendő tagját.

A vasárnapi iskolások szolgálata után a lelkész az úrasztala körül álló szülőket, keresztszülőket köszönti, majd igehirdetéssel folytatja az alkalmat. A két keresztelői kérdés (az akarat kinyilvánítása valamint a keresztyén neveltetés kérdése) ezután következik, majd a család a gyülekezettel együtt megvallja a hitét az Apostoli Hitvallás együttes elmondásával. Ezután egy rövid imával folytatódik a szertartás. Ennek utána tartja az egyik keresztszülő a gyermeket a keresztvíz alá, ami után a lelkész áldásmondással és a keresztelői emléklap átadásával zárja a szertartást.

Felnőttek keresztelése:

Természetesen a keresztség szentségének kiszolgáltatása nemcsak gyermekként lehetséges, hanem felnőttként is pótolható, ha ez valamilyen okból elmaradt. Ebben az esetben felkészítő foglalkozások keretében nyer a jelölt bevezetést a református hit világába. Itt is szükséges az adatlap kitöltése és az előzetes egyeztetés a lelkésszel az időpont kapcsán.

A keresztelés szertartása hasonlóan zajlik, mint a gyermekek esetében. A különbség annyi, hogy nincs a vasárnapi iskolásaink köszöntő éneke, illetve a szertartás végén a felnőttként keresztelkedő személy egyben konfirmációi fogadalmat is tesz.

A keresztelés az egész család öröme, s ebben az örömben a gyülekezet is osztozik. Ugyanakkor kérjük a családot, figyeljenek arra, hogy:

• a szertartás közben úgy fényképezzenek, illetve készítsenek videófelvételt, hogy azzal ne zavarják a keresztelés menetét;
• az úrasztali virágról aznap a keresztséget kérő család gondoskodik hagyományaink szerint. Célszerű olyan asztaldíszt készíttetni, ami nem túl magas, hogy ne legyen zavaró az úrasztali szertartás végzésekor.