Gyülekezeti kirándulás – 2015. október 16-18.

Az írás rövidített változata egyházközségünk hírlevelében, a Magvető 2016. évi böjti számában jelent meg.

A múlt emlékei Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Beregi templomtúra 2015. október 16-18.

„Uram, Te voltál hajlékunk nemzedékről, nemzedékre” (Zsolt 90,1)

Gyülekezetünk 2015. október 16, 17 és 18-án beregi templomtúrán volt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hazánk keleti szegletében fekszik. A települések a szatmári Tiszaháton a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr folyókhoz kapcsolódnak. Három nap alatt 16 települést látogattunk meg. A szatmári tájra jellemző a sajátos tárgyi és szellemi-néprajzi kultúra őrzése. A történelem viszontagságait ez a terület sem kerülhette el, területének nagy része idegen kézre került.

2015. október 16-án három települést látogattunk meg.

Nyírbátor: A református templomot Báthory István erdélyi vajda kezdte el építeni az 1480-as években, késő gótikus stílusban. A templom 1488-1511 között készült el. Itt található a vajda töredékes sírköve a XV. század végéről és a síremléke a XVII. század elejéről. Berendezése a szószék, népies barokk a XVIII. század közepéről való. A templom mellett van a református fa harangtorony, mely 1640 körül épült, késő reneszánsz jegyeket őriz, harangját Eperjesen öntötték, Wierdt György műhelyében. Megtekintettük a XV. századi várkastélyt. A magtárépület 1730 körül épült az egykori Báthory vár maradványainak a felhasználásával, előkerült gótikus és reneszánsz kőemlékek, kerámiák. Jelenleg múzeum. A református templom 1966 óta minden év augusztusában teret ad a Zenei Napoknak.

Csengersima: magas tóparton, szép környezetben épült a XIII. században román stílusban a téglatemplom. 1729-ben átépítették, festett mennyezete, a fa karzat, a népies barokk stílusú szószék 1761-ből való.

Nagygéc: A református templom román és gótikus jegyeket hordoz, a XIII-XV. század között épült. A tornyot 1896-ban építették hozzá. A szentélyben a szentségtartó és a sekrestyeajtó a XV. században készült. 1970. május 14-én este a Szamos és a Túr vízállása olyan magas lett, hogy meghaladta a töltés szintjét, és bekövetkezett a tragédia: hosszan kiszakadt a gát és elöntötte a falut valamint a templomot is. Egyedülálló kulturális és turisztikai attrakció látható az 1970-ben kitelepített faluban:

• Megmaradás Temploma – teljesen restaurálták.
• Nagygéci Emlékpark – 200 emlékoszlopon üzenetek a Kárpát-medence területéről.
• Megmaradás Háza – az épület különleges építészeti megoldása a születést és a halált jeleníti meg.
• Schwartz porta – a nagygéci nemesek termének ad helyt.
• Kilátótorony – a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja.
• Őrtűz oszlop – a hét magyar törzs bejövetelére emlékeztet.

Mi, látogatók csendben, meghatódva gondolunk az itt élt honfitársainkra, hogy a sors elvette az otthonuk, de a Gondviselés valóra váltotta álmukat a Megmaradás templomával.

Gyügye: Az első napunk utolsó helysége, az itt levő református templomot tekintettük meg. Román és korai gótikus jegyeket hordoz a XIII. század végén épült templom. Részben átalakították a XVIII. század második felében. Festett famennyezete 1767-ből való. Berendezése a népies barokk stílusú karzat, szószék, padok a XVIII. század második felében készültek. A templom felújítását a műemlékvédelem legmagasabb fokú kitüntetésével díjazták: Europa Nostra-díjat kapott.

Sok szép élménnyel érkeztünk meg szálláshelyünkre, Beregdarócra, a Hét Csillag Üdülő- és Konferenciaközpontba. Az üdülő személyzete nagy szeretettel fogadott bennünket. A híres szatmári szilvapálinkával köszöntöttek, és tájjellegű finom étel volt a vacsora. A szobák mindnyájunk számára szépek és komfortosak voltak. A falu a határ közelében van, a telefonok Ukrajnát jeleztek. Az itteni református templom gótikus eredetű, melyet 1895-ben átalakítottak. Az itt élők nagyon kedves emberek. A falu mellett van a Dédai-erdő 40 hektárnyi területe, ritka és védett növények termőhelye.

2015. október 17-én az időjárás nem kedvező, egész nap esett az eső. Ezen a napon hét településen látogattunk meg református templomokat.

Szatmárcseke: Itt élt Kölcsey Ferenc (1790-1838), a reformkor nagy költője, a Himnusz szerzője. A községben emlékszoba, mellszobor emlékezik rá, a temetőben díszes síremléke van. Országos hírűek a temető csónak alakúra faragott fejfái. A fejfakultúra eredetét a néprajztudomány egyértelműen még nem tisztázta. A költő sírjára a Nagytiszteletes Úr koszorút helyezett el és közösen elénekeltük a Himnuszt. Az emlékszobában Mohainé Zsuzsi szalagot kötött fel. A költő utolsó neves vendégei Szemere Pál és Wesselényi Miklós voltak. Nagyon szép és tartalmas volt az Emlékszoba megtekintése.

Tiszacsécse: Református temploma 1820-1825 között épült. A templom megtekintése után megnéztük Móricz Zsigmond (1879-1942) népies stílusú emlékházát. Itt született a XX. század első felének legnagyobb regényírója, a kritikai realizmus korszakos, nagyhatású képviselője. A Móricz-ház XIX. század végi parasztház, műemléki védelem alatt áll. A házat bemutató kedves asszony részletesen szólt az író családjáról, és arra utalt, hogy nem ez a ház volt az író születési helye. Tiszacsécse és a környező falvak, főleg Milota, nevezetes diótermő vidék volt. Valamikor ezt a diót a tőzsdén is jegyezték.

Sonkád: A református templom a XV. századból való gótikus stílusban épült. Tornya barokk, 1807-ben épült. A karzat alatti famennyezet 1715-ből való. Ennek a templomnak a felújítását szintén Europa Nostra-díjjal értékelték.

Túristvándi: Református temploma gótikus stílusban épült a XV. században. Tornya romantikus vonásokat mutat, a XIX. század második felében készült. Famennyezete 1773-ból, a fakazettái 1811-ből valóak. A templom megtekintése után a népi ipari, műemlékvédelem alatt álló, festőien elhelyezett vízimalmot látogattuk meg. A vízimalom a Túr folyón a XVIII. század végén készült, melyet 1964-ben helyre állítottak.

Kölcse: A református templomban XV. századi gótikus és XVIII. századi barokk részletek láthattunk. Szentélyében a szentségtartó XV. századi. Famennyezete XVIII. századból való. Berendezése a szószék, hangvető (a szószék baldachinos, konzolszerűen előreálló, koronázó része) népise barokk a XVIII. századból. A famennyezetnek ezt a típusát, amely itt a templomban látható kiemelkedő középrésze miatt „koporsós” mennyezetnek hívják. A koporsóra mindig felirat kerül és bele a hagyomány szerint az eklézsia kincseit, könyveit szokták odarejteni. A fa harangláb népi stílusú 1794-ből. A község legelőjén pedig évszázados vadkörte „hagyásfák” találhatók, őrizve az egykori erdők emlékét.

Vámosoroszi: A református templom itt is késő gótikus stílusú a XV. századból. A templomot a Báthory család építtette. A középkori Magyarországon a Báthory család óriási politikai és gazdasági pályát futott be. Báthory István erdélyi vajda fogadalmat tett, ha a harcok során a keresztény, magyar katonákat győzelemre vezeti, akkor két templomot építtet. Ez a templom is ekkor épült, az egyik zárókövön látható a Báthoryak sárkányos címere. A templomot 1823-ban részben átalakították. Belső gótikus falképe XV. századi, 2014-ben teljesen restaurálták. Szentélyében a pasztofórium gótikus stílusú. Berendezését (szószék, hangvető) Vasvári Gábor készítette 1794-ben. A szentély karzata népies barokk stílusú a XVIII. századból. A papi szék festett, faragott fából készült a XVIII. század közepén.

Kisszekeres: A református templom a XV. századból való, torony nélküli, falusi gótikus templom, mérműves ablakokkal, korabeli falfestménytöredékekkel. A szószék, a papi szék XVIII. századi. A fa harangláb népi stílusú szintén a XVIII. századból.

Nagyszekeres: Református temploma gótikus a XV. századból. Szentélyében reneszánsz pasztofórium részletei láthatók. A famennyezet a XVIII. század végéből való. Berendezése: a faragott szószék és a hangvető a XVII. századból származik. A fa harangláb a XVIII. századból való. A templom mellett sírkövek találhatóak. Antalfai Sólyom Jozefa síremléke copf stílusú, 1819-ből, Isaák Sámuel sírköve klasszicista stílusban készült 1836-ban. Ők férj és feleség voltak, itt élő gazdag, adakozó nemesek.

Ezen a napon is sok szép helyen jártunk és emlékezhettünk neves eleinkre. A szép templomaink áhítatot adtak számunkra, szívünk megtelhetett békével, szeretettel és nyugalommal. Ismét finom vacsorával vártak bennünket vendéglátóink. A vacsorát követően nagytiszteletes Úr közös áhítatra és beszélgetésre hívott bennünket. Nagyon tanulságos és hasznos gondolatokat, véleményeket nyilváníthattunk egymásnak. Összegezhettük az elmúlt két nap eseményeit, tapasztalatait az itteni gyülekezetek életéről, a sikerekről, a nehézségekről, az itt élő honfitársaink életét, napi gondjaikat és szeretetteljes megnyilvánulásaikat felénk.

2015. október 18-án a finom reggeli után búcsút vettünk a kedves Üdülőközpont személyzetétől és a beregdaróci templom istentiszteletén vettünk részt. Helyettesítő tiszteletes úr szolgált, aki nagy szeretettel köszöntött bennünket. Az istentisztelet után egy rövid ideig beszélgettünk és üdvözöltük a helyi híveket, majd folytattuk utunkat.

Vámosatya: A templom gótikus stílusú a XIII-XV. századból, szintén gótikus pasztofóriummal (oltáriszentség őrzésének helye falba mélyítve). Belsőben ornamentális festés, népi, XVII. századi, berendezése 1766-ból való. A harangláb a XVIII. századból való, négy fiatornyos, népies stílusú. A község határában 1964-ben kettős sáncárokkal védett középkori vár alapjait tárták fel.

Csaroda: A község jelentékeny értékű műemléki épülete a református templom. A templom a XIII. században épült. Külső homlokzatán és a templombelsőben népies falfestés, festett famennyezet, népies barokk berendezés, románkori falusi népi építészeti megoldásokkal. A szentély bordás boltozata a XIV. század végéből származik. A külső homlokzaton és a belsőben a népies falfestés 1642-ből való. A hajóban látható alakos falfestés a XIII. század második feléből, a szentélyben levő a XIV. század végéből való. A festett famennyezet 1772-ben készült. Berendezése Rhédey-epitáfium (sírfelirat) 1758-ból, festett fa szószék, karzat, padok, stílusuk népi barokk (kagylódíszítésű). A középkori falusi templomépítkezés legszebb emlékei közé tartozik. A templom mögött egyszerű fa harangláb áll a XVIII. századból.

Tákos: A református templom és a fa harangláb népi stílusú 1766-ból, bővítve 1784-ben. A népi építészet egyik kiemelkedő alkotása, paticsfalú (cölöpsor közé font vesszőfal, melyet sárral megtapasztanak). A templom szép kazettás festett mennyezetű és a berendezése népies barokk 1766-1779 között készült Asztalos Lándor Ferenc munkája.

Vásárosnamény: Református lelkész házaspár és gyülekezeti tagok fogadtak bennünket szeretetvendégséggel és egy kis kötetlen beszélgetéssel. Ezt követően tekintettük meg a templomot. nagytiszteletes asszony ismertette a templom jelenlegi és múltbeli történetét és a gyülekezetük életét. A Nagytiszteletes úr is Isten áldását kérte a látogatókra. A templom eredetileg gótikus volt. A XV. századi templomot az 1700-as években bővítették. Majd 1937-ben lebontották, majd felépítették a mai templomot. A régi templomból megmaradt egy gótikus zárókő és feltehetőleg egy ablakpárkány, valamint Lónyai Zsuzsanna epitáfiuma (díszes keretű feliratos kép, dombormű) 1620-ból. A templomtorony 1833-ban épült, ezzel építették egybe az új templomot. A Lónyay család a politikai szerepükön túl az egyház építésében, támogatásában nagy szerepet töltött be. Az altemplomban a Lónyay család 14 tagja van eltemetve.

Vaja: Utunk utolsó állomása volt. jelentékeny műemléki értékű volt a Vay-várkastély, mely XVI. századi eredetű, többször átépítették a XVIII. század második felétől. Először reneszánsz stílusban épült. Homlokzata sgraffito díszítésű: vakolt falsík díszítésére alkalmas itáliai eredetű eljárás. A XVII. században készült. 1703-ban illetve 1711-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem a kastély vendége volt. Ma a kastélyt múzeumként használják. A kastély belsejében boltozatos helyiségek vannak. A II. emeleti nagyterem mennyezetét a nikápolyi csatáról 1900 körül festett kép díszíti. A nagyteremben évente tárogató művészek találkoznak. De megtalálható itt helytörténeti kiállítás is. A déli toronyban 1965-ben írók, képzőművészek számára alkotószoba nyílt. A kastély védett kertje csodálatosan szép.

A három nap élményét, látványát összefoglalva megismerhettük a beregi embereket, a Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna folyóit, melyek átölelik a szép kis falvakat, kerteket, a védett lápos, tőzeges területeket. Az ott élők takaros, tiszta portáit, szerény életüket. Három napig nem láttunk bevásárló központokat, hangos kocsmákat, csak tisztaságot és kedvesen köszönő embereket. Hálásan köszönjük Dr. Borsi Attila Nagytiszteletű Úrnak, hogy a 2015-ös évben is ilyen szép és tartalmas utat szervezett a gyülekezetünk tagjainak és a hozzánk csatlakozó kedves vendégeinknek. Fogadják szeretettel beszámolómat a szép utunkról.

Reményik Sándor: Templomok

Én csak kis fatornyú templom vagyok.

Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő,

A szellemóriások fénye rámragyog,

De szikra szunnyad bennem is: Erő

S bár irigykedve holtig bámulom

A dómok súlyos, drága titkait,

Az én szívem is álmok temploma

És Isten minden templomban lakik.

Tisztelettel:

Szarka Győzőné

tanácsos