Gyülekezeti kirándulás – 2018. október 5-7.

Ópusztaszer – Hódmezővásárhely – Szeged – Szabadka

Az elmúlt évekhez hasonlóan gyülekezetünk tagjai lelkészünk vezetésével hazánk délvidékét látogatta meg.

Első nap.

Ópusztaszer: Nemzeti Történeti Emlékparkban voltunk. Itt megtekintettük az Árpád-emlékművet és a Feszty-körképet.

Anonymus krónikája szerint 896-ban itt kötötte meg a hét honfoglaló vezér a vérszerződést és itt tartották meg az első törvénykező gyűlést. Árpád és vezérei megalapították az országot. Helyén a Millennium évében, 1896-ban nagyméretű emlékművet emeltek.

A szobrot történelmi szoborpark veszi körül, történelmünk legkiemelkedőbb alakjait láthatjuk.

Az Emlékpark fő múzeumépületében tekinthettük meg a honfoglalás 1000 éves jubileumára készített Feszty-körképet.

Feszty Árpád nagyméretű vallásos és történeti képeket festett. Körképe panorámaszerű. Magyarok bejövetele szerzett nagy népszerűséget a nevének. A festményt több festőtársával alkotta meg (felesége Jókai Róza arcképfestő, lányuk Masa szintén festőművész). A körkép azt a történelmi pillanatot mutatja be a romantika jegyében, amikor Árpád vezetésével honfoglaló őseink elfoglalják a Kárpát-medencét. Úgy gondolom, hogy mindannyiunkban nagy élményt keltett a monumentális körkép látványa.

Hódmezővásárhely: Az utunkat folytatva a városban egy hímző- és egy fazekasműhelyt néztünk meg. megismerhettük a hódmezővásárhelyi népi hímzést, motívumait, színét. A csodálatosan szép hímzés gyapjúfonállal készül.

A műhelyek megtekintése után a református Ótemplomot tekintettük meg. Az Ótemplom barokk stílusú, 1720-21-ben épült, tornya 1714-ből való. A templom gyülekezetéből egy kedves hölgy ismertette a templom történetét, múltját és jelenét. Elmondta, hogy a templom orgonája nagyon régi, de csodálatos a hangja. Az orgona hangját megismerhettük Dr. Pétery Árpád gyülekezeti tagunk remek orgonajátékával. Köszönjük csodálatos, rögtönzött kis hangversenyét. sok minden szépet tartogatott volna a város számunkra, de tovább indultunk szálláshelyünkre, Szegedre.

Este érkeztünk meg a „napfény városába”, Szegedre. Kicsit elfáradva foglaltuk el szállásunkat a Hotel Tisza Alfa szállodában. Jóízűen fogyasztottuk el a vacsorát, majd nyugovóra térve készültünk a következő napra.

Második nap.

Szabadka és a Palicsi-tó: Kellemes és gyors határátkeléssel érkeztünk meg Szabadkára, ahol egy nagyon kedves és felkészült idegenvezető úr várta a csoportot. Röviden bemutatta a város történetét, közös múltunkat és éreztük, hogy Trianon nem tudott elszakítani magyar testvéreinktől a határok átrajzolásával.

Mivel az időnk behatárolt volt, így csak kiemelkedő helyeket látogathattunk meg. A város nevezetességei közül megtekintettük a városházát, a magyar szecesszió remekművét, melyet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján Nagy Ferenc és Kladek Lukács helybeli cégei építették fel két év alatt (1908-10). Ők tervezték a zsinagógát is magyar szecessziós stílusban.

A magyar szecesszió kiváló példája a Palota, a Népszínház és sok más épület is. Az épületeket Zsolnay cserepek díszítik. Csodálatos a városháza előtti kék szökőkút – kék Zsolnay. A Barátok temploma és rendház a régi vár maradványaiból tartalmaz elemeket. 2007-ben bontották le a Népszínházat, ahol Blaha Lujza kezdte a pályafutását.

Megtekintettük Szabadka szülöttének, Kosztolányi Dezső költő, írónak egészalakos köztéri szobrát és szülőházát. Tisztelettel emlékeztünk a szavak, szimbólumok, színek korlátlan impresszionista, a magyar líra kiemelkedő művelőjére.

Palicsi-tó: Már 1462-ben említik írásos források. A tó vizének, sarának gyógyító hatását már a XVIII. században felismerték. A XIX. században elkezdődött az üdülő kiépítése. Fejlődése 1880-ban a Budapest-Zimony vasútvonal megnyitásával vett nagyobb lendületet. Az 1900-as évek elején nyerte el a mai szecessziós kinézetét.

Nevezetességei:

Női fürdő – faépítmény – népművészeti motívumokkal díszített.

Férfi strand – 20 méter hosszú móló.

Palicsi Víztorony és Nagy Park – a területre itt léptünk be a fő sugárúton, folytatva az utat a Nagy Parkon keresztül be a tóig.

Nagy Terasz – Vígadó 1912-ben adták át. Bálterem, éttermek, cukrászda, a tónál két nagy nyitott terasz.

Lujza-villa, Bagolyvár – a tó nyugati részén vannak. Mind a két villa népi romantikus stílusban épült. A villa a dekoratívabb, pazarabb elrendezésű. Bagolyvárat Zsolnay cserepek díszítik.

Vermes Lajos sportoló szobra (1880).

Palicsi kápolna – Vissy család építtette 1892-ben. A kápolna névadója Mária, Világ Királynője.

Ha visszatekintünk történelmünkre Szabadka Mária Terézia uralkodása alatt mezőváros (1743), majd szabad királyi várossá nyilvánította (1779). A kiegyezés kori fejlődés vasút, 1896 villamos, megnyílt az első villanytelep, így elszakításakor, 1920. június 4-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett az itteni magyarság. A múltban életre hívott helységek, építmények ma, a jelenben szép látványt, emléket nyitnak meg számunkra, nekünk és a jövő nemzedékének jól kell sáfárkodnunk velünk. Egy fárasztó, de tartalmas nappal gazdagodtunk gyönyörködve hazánk déli részében. A közös vacsorával és az azt követő beszélgetéssel zártuk a második kellemes napot.

Harmadik nap.

Szeged: A finom reggeli elfogyasztása után hazautazásra készülve bepakoltuk poggyászainkat, és folytattuk a megbeszélt programot. Istentiszteletre mentünk 10 órakor a Honvéd téri református templomba. Az istentisztelet felnőtt konfirmációval és egy kisgyermek megkeresztelésével kezdődött. Majd a hívek kézfogással és „áldás, békesség” köszöntéssel köszöntötték egymást. A prédikáció igéje: „Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (Móz 4. 6,26). Úgy vélem, hogy mindannyiunk útravalót kapott az elkövetkező hétre, békesség és szeretet vezérelje életünk.

Nagyon nehéz összegezni a látottakat, mert Szeged nemcsak híres város, hanem annyi látnivaló és annyi híres személyiség, építmény, múltba tekintés van, pár óra alatt csak rövid vázlattal mutatható be.

Először szeretnék a város neves személyiségeiről, párat kiemelve, szólni. Dr. Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudósunk, aki a díjat Magyarországon végzett kutatásáért (C-vitamin) kapta meg egyedül Nobel-díjasaink közül. Gróf Klebelsberg Kunó az egyetem életre keltője és a Dóm tér kialakításának egyik megteremtője. A Fogadalmi templomban temették el. Juhász Gyula, író és költő itt élt, a Holnap egyik legjelentősebb alkotója. Dugonics András és társasága írók, költők és újságírók. Szobrát Izsó Miklós készítette. Móra Ferenc és a róla elnevezett múzeum. Somogyi Károly esztergomi kanonok 42 ezer könyvvel tudományos könyvtárat alapított 1880-ban.

Megtekintettük a Hősök kapuját az Aradi vértanúk terén. Pogány Móricz műépítész tervei szerint épült. A kapu két oldalát rohamsisakos katonák díszítik (Lőte Éva művei).

A Tudományegyetem, egy ideig József Attila nevét viselte (innen tanácsolták el). Eklektikus stílusú épület.

A Dóm tér Rerrich Béla építőművész nevéhez fűződik. Különleges látványban van részünk, nem a mi megszokott építészeti stílusunkat látjuk. Észak-európai mintára, sötétvörös klinkertéglába burkolt homlokzatú épületek tárulnak elénk. Egyik szárnyában a szegedi egyetem, a másik szárnyában a püspöki rezidencia és Hittudományi Főiskola van. Az épületek földszintjén árkádsor fut. 1931-től Nemzeti Emlékcsarnokot alakítottak ki. A téren található a Fogadalmi templom, az egyik legnagyobb magyarországi templom. Schulek Frigyes tervei alapján Foerk Ernő vezette a kivitelezést (1912). 1879-ben a nagy árvíz és a város pusztulása után fogadalmat tettek a városatyák a templom építésére. Az I. világháború miatt az építkezés félbeszakadt, 1929-ben készült el. A templomon megjelölték az építkezés félbehagyását. Csodálatos a díszítése, a homlokzat, a szentély, a márványszobrok, aranyozott bronzból öntött tabernákulum. A szentély mennyezetén Márton Ferenc nagy faliképe: a „Szegedi Mária”, magyaros szűrben, pillangós szegedi papucsban. A márvány domborművek, a szép orgona, melyet 1930-ban szegedi orgonaművészek tervei készítettek el.

Megnéztük a Belvárosi hidat – itt a vár maradványai is láthatók. A parkon áthaladva a Hungária szálló előtt van Dankó Pista rózsaszínű szobra. Megtekintettük a zsinagógát, Csillagbörtönt és sok szép épületet, a sugár- és körutakat. Végezetül a város főterét, a Széchenyi teret, amely hazánk egyik legszebben parkosított tere. Itt helyezkedik el a Városháza, mely 1799-ben Vedres István tervei alapján épült, az árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula bővítik ki eklektikus-barokk stílusban. Itt működik a Dugonics-társaság is.

Az élményekben gazdag városnézés, az Attila körúton levő Gulyás csárdában fejeződött be finom halászlé és más finomságok elfogyasztásával. Itt köszöntünk el a kedves idegenvezető hölgytől, aki igyekezett összefoglalni Szeged város történetét számunkra.

A nagyon tartalmas hétvégét szeretnénk megköszönni Dr. Borsi Attila Nagytiszteletű Úrnak, hogy lehetőségünk volt az ország déli részét bővebben megismerni. Nem utolsó sorban köszönjük a Koczka Utazási Irodának a szíves közreműködésüket a szép hétvége eltöltéséhez.

Szerető köszöntéssel gyülekezetünk tagjai és a résztvevő kedves vendégek nevében:

Szarka Győzőné

presbiter