III. Egyetemi Napok – Vác

Az írás megjelent az egyházközségünk hírlevelében, a Magvető 2017. évi karácsonyi számában.

Harmadik alkalommal 2017. november 13-17-e között rendeztük meg a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség Egyetemi Napok – Vác előadássorozatát. Az előadók a Károli Gáspár Református Egyetem tanárai voltak. Az idei év központi gondolata: Fél évezred távlatában. Az előadások minden nap 18 órakor kezdődtek.

Az első előadást november 13-án, hétfőn Dr. Békési Sándor tartotta „A kálvini reformáció hatása a festészetre” címmel. Megtudhattuk, hogy svájci reformáció a XVI. század elején, milyen módon határozta meg a genfi és a zürichi templomok festményeit. A 2. parancsolatot komolyan vették, a képeket eltávolították a templomból. A képek természetfeletti (szakrális) hatalommal bírnak, tisztelet, imádság, imádat tárgya. Kálvin hatása, mély emberszeretete tükröződik Rembrandt alkotásaiban is (Tékozló fiú).

A második előadást november 14-én, kedden hallgathattuk meg. Dr. habil. Horváth Géza tartotta „Önfejűnek lenni jó”. Hermann Hesse élete és munkássága címmel. Az előadás mottója a következő gondolat volt: „Az élet iszonyata, becstelensége ellen a legjobb fegyver: a bátorság, derekasság, az önfejűség és a türelem. A bátorság erősít…” Hermann Hesse a XX. század egyik legjelentősebb német írója volt, akiről a szocializmus éveiben Magyarországon nem sokat hallhattunk. Igen sokszínű egyéniség volt, hiszen prózaírói munkássága mellett írt 1400 verset, többszáz esztétikai, politikai kérdésekkel foglalkozó esszét, 3000 könyvismertetést, 35 000 levelet váltott kora legjelentősebb művészeivel, íróival, festett majd 3000 akvarellt és több újság, folyóirat szerkesztője is volt életében.

Írói tevékenységében a középkori keresztény szerzők, a német irodalom és bölcselet (pl. Goethe vagy Hegel) mellett a keleti filozófiák gondolatainak hatásai is kimutathatóak. Hesse az „önfejűség”-gel kapcsolatban úgy vélte, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen lény, az Egész része. Cél a test, a szellem és a lélek harmonikus egyensúlyának a megteremtése. 1946-ban Nobel-díjat kapott. Műveit 150 millió példányban adták el és több mint 60 nyelvre fordították le. Költeményei 500 zeneszerzőt ihletett meg és 2100 megzenésített művét ismerjük. Magyarországon a ’90-es évek után kezdik kiadni műveit.

November 15-én, szerdán tartotta a harmadik előadást Dr. habil. Kiss Paszkál „A szabad akarat a pszichológus szemével” címmel. Honnan tudjuk, hogy van szabad akaratunk? Cselekedeteink megjósolhatóak-e? Ellen tudunk állni a kísértésnek? Mindig a legmegfelelőbbet választjuk a lehetőségeink közül? Saját meggyőződésből cselekszünk-e avagy mások véleménye befolyásol minket döntéseinkben? A természettudományos emberkép szerint a viselkedésünk az ingerekre adott válasz. Viselkedésünket irányítja a genetika és az evolúciós szabályok is. Az „éntudat”, az „önkontroll” szerepe korlátozott, nem irányítja teljes mértékben a viselkedésünket.

A szabad akarat pszichológiai összetevői között megtaláljuk az önkontrollt (szabálykövetés), a racionális (önérdeket szolgáló) döntést, a tervezett viselkedést és a kezdeményezés képességét. Így a szabad akarat nem elválaszt másoktól, hanem lehetővé teszi az emberi közösségek kialakulását, a közösségi együttélést.

November 16-án, csütörtökön Dr. habil. Lázár Imre tartotta meg előadását „A protestáns értelmiségi archetípusa és habitusa (Bourdieu-i értelemben) különb-és különbféle hódoltságok idején.” címmel. Egy rendkívül érdekes és szerteágazó előadásnak lehettünk ezen az estén a tanúi. Az előadó kiemelte, hogy a különböző traumák, melyek a magyarságot érték a történelme folyamán megteremtették a sajátos értelmiséget. A XVI. században a prédikátor értelmiséget, a XX. században a világháborúk traumáiban a nemzeti sorskérdések iránt elkötelezett értelmiséget (pl.: Bartók Béla, Karácsony Sándor). A globalizált, posztmodern XXI. században a nihilizmus jellemző, az alapvető értékek megkérdőjelezése történik. Ebben a helyeztben kell a szabadságunkat visszanyerni. Manuel Castells a hálózati világ (open society) ellen a lokalitást ajánlja. Virilio szerint a gyorsabb mindent visz, ezért az inkorrekt gyorsaságot fékezni kell, ezt csak tanulással, tájékozottsággal lehet elérni. Bourdieu szerint a modern világban életstílust adnak el nekünk, és ezzel habitust is veszünk.

November 17-én, pénteken Dr. Lovász Irén egyetemi docens „A dalolás gyógyító ereje a néphagyományban és napjainkban” című előadására nagyon sok érdeklődő jött el. Előadásában kiemelte a kultúra két alaptípusát: a hagyományokon alapulót illetve a hagyományokat elvető, az újra összpontosítót. Az előbbire jellemző a szakrális látásmód, míg az utóbbit a profanitás jellemzi. Az előbbi egy végső igazodási ponthoz méri magát, ami az egyén gondolkodását is meghatározza, míg az utóbbi az Isten helyett az embert helyezte a központba, ami elvezet a modern fogyasztói társadalmakhoz.

Mit jelent ma a népművészet? Az eredeti formájában mára megszűnt. A népművészet ma már „szakma”. A ’70-es évektől reneszánszát éli a népművészet. Az ekkor meginduló Táncházmozgalom 2012-től a szellemi világörökség része lett az UNESCO döntése alapján.

Az előadás további részében az éneklés emberi életben betöltött szerepéről esett szó. Az ének, a dal gyógyító erejéről. A népdalok lehetőséget teremtettek az öröm, a fájdalom, a gyász átélésére, megélésére. A szakrális énekeknek, szövegeknek testi, lelki gyógyító szerepe van. A kimondott szónak teremtő ereje van!

Négyrészes CD sorozata az ÉGI HANG, a NŐI HANG, a BELSŐ HANG, és a GYÓGYÍTÓ HANG című lemezek is ezen az összekötő gondolaton, az emberi hang segítő, gyógyító erején alapulnak. Előadás végén lehetőség nyílt CD-k megvételére, így az élményt magunkkal vihettük otthonunkba.

Az előadássorozat szeretetvendégséggel zárult. Köszönetünket fejezzük ki lelkészünknek a színvonalas előadások megszervezéséért.

Babják Lászlóné, Márczy Gábor

presbiterek