Megemlékezés Pap Bélára
2018. október 28-án istentisztelettel egybekötve emlékeztünk meg Pap Béláról, egyházközségünk mártírsorsú lelkészéről.
Az ünnepi beszédet Csobán Pál, a Gödöllői Református Líceum igazgató-helyettese, angol-történelem szakos tanára mondta el.
A megemlékezésen Laczkó Bálint Dietrich Bonhoeffer börtönversét szavalta el.
Az alábbiakban olvasható az ünnepi beszéd.
„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mint aki életét adja a barátaiért.” (János 15, 13)
Pap Béla mártíriuma
Életében az Úr Jézus vezette és ezért tudott mások szolgálatára lenni nehéz időkben: két világháborút, Trianont, világgazdasági válságot, forradalmat és szabadságharcot kellett családjával, egyházával és nemzetével, a rábízottakkal átélnie.
A Nagyvárad és Kolozsvár között található, de inkább Kolozsvárhoz közelibb erdélyi Gyalu községben született 1907-ben, ahol Édesapja igazgató-tanító, Édesanyja tanítónő volt.
(Gyalura onnan emlékezhetünk. hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok történelmi regényében az itt található várkastélyból szökteti meg Bornemissza Gergely gyermekkori szerelmét, Évát.)
Édesapja nem tette le a hűségesküt a román királyra, ezért 1920-ban el kellett jönniük Erdélyből. Az utódállamokból elüldözött több százezer magyarhoz hasonlóan ők is vagonlakók lettek, majd Budapesten a Mária Valéria telepen laktak szükséglakásban. A szegények iránti életre szóló elkötelezettsége fiatalsága korában családja körében megélt nélkülözéseiből származik.
A Lónyay utcai Református Gimnáziumban érettségizett és a Református Teológiára iratkozott be 1925-ben, később ösztöndíjjal Amerikába, a lancasteri és a pittsburgi teológiára is eljutott. A nagy 16-17. századi reformátor elődökhöz hasonlóan Ő is hazatér, mert itthon szeretné szolgálni népét.
A külföldi testvéregyházakkal kialakított személyes és egyházszervezeti kapcsolatok által sok segítséget fogunk kapni a szegények támogatásához, a 2. világháború utáni újjáépítéshez, de még a világháborúból való kiválásunkhoz történnek erőfeszítések az egyházi vonalon.
1921-ben megalakul a Soli Deo Gloria Diákszövetség melynek Pap Béla aktív résztvevője, főiskolai lelkésze, egy időre főtitkára lesz olyan nevekkel együtt, mint a balatonszárszói konferencia telepet megalapító Töltéssy Zoltán, Kiss Sándor és Soos Géza.
1921-től püspök Budapesten Ravasz László is, és Karácsony Sándor is elkezdi tanári-cserkészvezetői munkáját.
Pap Bélának lelkészi pályáján Kiss Géza és Fülep Lajos is példaképei lesznek. Kiss Géza az Ormánságban, Kákicson szolgál és a dél-dunántúli pusztuló magyarság sorsát mutatja be Ormányság című könyvében (1937), a híres művészettörténész: Filep Lajos pedig Pécstől északra, Zengővárkonyban református lelkész.
A korszak nagy protestáns gyökerű szellemi mozgalma a népi írók mozgalma: olyan nevekkel, mint Szabó Dezső, Féja Géza, Németh László, Illyés Gyula, Kovács Imre, Szabó Zoltán és Veres Péter.
A magyar szegényparasztság felemelését, a gazdatársadalom életkörülményinek javítását tűzték ki célul. A pozitív példa Hollandia, Dánia és Finnország polgárosodó parasztságának életminősége volt, ennek megközelítéséért küzdöttek az írók, a lelkészek és a fiatalok közül sokan. Felvetették a földbirtokrendszer reformját, a poroszos nagybirtokrendszer helyett a szabad, virágzó kisparaszti gazdaságokat szerettek volna látni vidéken. Németh László Kert-Magyarországnak nevezett el ezt az ideát. Szükséges ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a magyar népi mozgalomnak nem volt köze sem a 19. századi orosz narodnyik mozgalom romantikus falujárásához, sem a németországi völkisch mozgalom faji ideológiájához!
Az eszköz a Grundtvig dán evangélikus lelkész által a 19. század második felében elindított népfőiskolai mozgalom és például az 1898-ban elindult a Hangya szövetkezeti mozgalom voltak.
Pap Béla is támogatja ezeket a törekvéseket újságcikkeket ír a Református Diákmozgalom és az Új Magyarság lapokban, szerkeszti a Magyar Út című lapot, .
Közben hitéleti könyvei jelennek meg: Társadalmi rendszerváltás: Evangélium (1934), Aktuális Keresztyénség (1936) és az Ige és ember (1944).
Pap Béla 1931-tól 1939-ig a Szeretetszövetségben megbízásából látogatja az árvaházakat, szeretetintézményeket. Szerkeszti a Szeretetszövetség Segítsetek című naptárát is.
1938-tól 1942-ig, négy évet szolgált itt Vácon. Gyülekezeti ház ravatalozó épült és fiókegyházak váltak önállóvá Gödön, Sződligeten. Foglalkozott a váci börtönlakók lelki gondozásával is. A váci szolgálata során kapott áldásokat e gyülekezet ismeri a legjobban!
1942-ben hívták meg Karcagra a sikeres gyülekezeti munkát végző lelkipásztort.
A tiszántúli egyházkerületben is felismerték és elismerték áldozatos szolgálatát ezért felelős tisztségekbe választották. Zsinati tagként küzdött azért, hogy az iskolák államosításakor maradhasson általános iskolája is a református egyháznak. Nem értett egyet az ősi Pápai és Sárospataki Teológiák bezárásával sem!
Szót emelt a vidéki gyülekezetek zömét alkotó parasztság kifosztása, üldözése és megaláztatása ellen is.
Egy fontos zsinati ülés előtt, 1951. november 27-én tartóztatták le. Hamis vádakkal, koncepciós perben négy és félév börtönre ítélték. Az 1945 előtt írt újságcikkeit vetették a szemére és nem vették figyelembe, hogy a Református Egyház egyszer már 1945-ben igazolta Őt! Vácon a börtönben ahol missziós lelkészként is szolgált korábban, most rabként vigasztalta rabtársait Isten Igéjével.
1956-ban szabadult, de lelkészként már nem működhetett. Küzdött viszont azért, hogy a törvénytelenül eltávolított Ravasz László püspök elfoglalhassa méltó helyét a Kálvin téren és a püspökségben. Joó Sándorral és Békési Panyik Andorral Ő fogalmazta meg azt a nyilatkozatot, melyet Ravasz László olvasott be a Szabad Kossuth Rádióban.
Hitvalló életéért, magyarságáért az életével fizetett.
Jézus mondja:
“Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt tinálatoknál.
Ha a világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki titeket magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket e világ” (János 15, 18-19.)
Néhány papi sors 1957-ből Pap Béla a mártír-testvérei közül:
Kenyeres Lajos, tiszavárkonyi katolikus plébános 1957. február 28-án Vezseny nevű faluból hazafelé tartva tűnt el. Holttestét egy év múlva Martfűnél találták meg az áradó Tiszában. A rendszer szemében az volt a bűne, hogy sokat foglalkozott a fiatalokkal és ezért ölték meg a pufajkások.
Szekuli Pál piarista szerzetest, veszprémi egyházmegyés papot, ösküi káplánt 1957. december 7-én holtan találták a plébánia kútjában.
Brenner János szombathelyi egyházmegyés katolikus papot, rábakethelyi káplánt 1957. december 14-ről 15-ére virradó éjszaka beteghez hívták és útközben brutális kegyetlenséggel számtalan késszúrással megölték.
A gyilkosok ezekben az esetekben sosem kerültek rendőrkézre!
Gulyás Lajos levéli református lelkész a mosonmagyaróvári sortűz után megmentette egy határőrtiszt életét, mégis a három gyermekes lelkipásztort a kommunista hatóságok halálra ítélték és 1957. december 31-én kivégezték.
Ismerve a kommunista megtorló hatalom eszközeit és módszereit senkinek sem lehetett és lehet illúziója az 1957. augusztus 10-én a Bakonyban eltűnt Pap Béla földi sorsát illetően. Földi maradványai nem kerültek elő, de emléke a régi gyülekezeti tagok és remélhetőleg a fiatalok szívében tovább él, Ő maga pedig a mennyei hazában dicséri Istent immár földi időn és téren kívül örökkön örökké…
“Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége; és akik sokakat igazságra visznek, mint a csillagok, örökkön, örökké.” (Dániel könyve 12, 3)
Irodalom:
Havas Gábor és Kulifay Albert:
A Soli Deo Gloria szövetség története VII. Arcképcsarnok, 10. Pap Béla
sdg.org.hu/konyvek/havas-gabor-es-kulifay-albert-a-soli-deo-gloria-szovetseg- tortenete/10-pap-bela
Kovács Bálint: Pap Béla a mártírsorsú lelkipásztor (1907-1957)
Confessio 1990/2, 84-94. o.
Máthé Áron, Soós Viktor Attila [szerk.]: “Légy hű mindhalálig…”
A hitvalló egyház magyar mártírjai
Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963
Európai Protestáns Egyetem, 1992
Pap Béla református lelkész
https://templom.easimer.net/